Egyesül a négy közszolgálati médiaszolgáltató
A négy közszolgálati médiaszolgáltató - Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt. - egyesítéséről szóló törvénymódosítást fogadott el hétfői ülésén az Országgyűlés.
A Ház 131 igen szavazattal, 63 ellenében szavazta meg a médiát érintő törvények változtatását, amelynek szükségességét az előterjesztők, a fideszes Dunai Mónika és Tuzson Bence az elmúlt négy év tapasztalataival és költséghatékonysági szempontokkal indokoltak.
A javaslat összegző módosító csomagjának minősített többséget igénylő paragrafusai nem kapták meg a kétharmados többséget, így a Ház egy olyan változatot fogadott el, amelyben ezek nem szerepelnek.
A szavazást követően Aradszki András (KDNP) jelezte, hogy nem működött a szavazógépe, ám az elnöklő Latorcai János azt mondta: ezt nyilatkozat formájában csatolja a szavazásról szóló jegyzőkönyvhöz, a szavazást azonban már lezárta.
Ezt követően vita alakult ki a jogszabály elfogadhatóságáról. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tuzson Bence fideszes előterjesztő is az előterjesztés zárószavazását kérte.
Schiffer András (LMP) azt vetette fel, hogy az elfogadandó jogszabály a kétharmados támogatást igénylő módosítások nélkül, de az egyszerű többséget igénylő változtatásokkal együtt nem lesz koherens. Ezzel Bárándy Gergely (MSZP) is egyetértett, és szünetet kért a javaslat megvizsgálásához.
Gulyás Gergely (Fidesz) szerint az eredeti előterjesztés koherens, annak megszavazása az összegző módosító csomag nélkül nem okoz zavart.
Novák Előd (Jobbik) szerint megnyílt a lehetőség a salátatörvény társadalmi vitájára.
Latorcai János végül az összegző módosító javaslat egyszerű többséggel elfogadott változtatásaival együtt rendelte el a zárószavazást az előterjesztésre.
Az így elfogadott törvény értelmében a jelenlegi Duna Televízió Nonprofit Zrt.-vel beolvadás útján egyesül a másik három gazdasági társaság, és Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság elnevezéssel egyedüli közszolgálati médiaszolgáltatóként folytatja tevékenységét. A beolvadás - amely 2015. július 1-jén lép hatályba - biztosítja, hogy a gazdasági társaságok ne jogutód nélkül szűnjenek meg.
A társaság rádiós, televíziós, online és hírügynökségi szolgáltatást egyaránt nyújt.
A változtatás bevezeti a közszolgálati értéktesztet, amely a nézettség és a hallgatottság mellett a közmédia szolgáltatásainak közszolgálati jellegét méri majd fel.
A módosítás emellett lehetőségként számol a közmédia két további tévécsatornájának indításával. Jövő július 1-jétől a műsorterjesztők által eddig kötelezően továbbított négy közszolgálati csatorna mellé további kettőt kell ingyen elérhetővé tenni, így tovább bővülhet a műsorkínálat. A szabályozás csak a digitális terjesztési rendszereket működtető műsorterjesztőkre vonatkozik, vagyis azokra, amelyek kapacitása nem túlzottan szűkös.
A közmédiának évente stratégiai tervet kell készítenie, amelyben vizsgálni kell a szolgáltatások fejlesztési lehetőségeit is. A változtatás értelmében 2015 szeptemberének végéig felül kell vizsgálni a Közszolgálati Kódexet.
A változtatás érinti a Közszolgálati Költségvetési Tanács funkcióját és összetételét: az eddig héttagú testület létszáma háromra csökken, a grémium a jövőben a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) médiatartalmak készítésére és beszerzésére fordítandó forrásait véleményezi.
A törvény az ésszerűsítés érdekében 25-ről 15 százalékra csökkenti a köztévében bemutatandó, független műsorkészítők által készített programok arányát. A módosítás kimondja azt is, hogy az 1990 előtt rögzített, ám az elmúlt öt évben digitálisan javított zenei hangfelvételek a műsorkvóták szempontjából öt évnél nem régebbinek minősülnek.
