100 évre tekint vissza a magyar rádiózás

December 1-én ünnepeljük a Magyar rádiózás napját, a rendszeres műsorszórás 98 éve indult el, a kísérleti adások száz éve kezdődtek meg hazánkban. Magyarországon az Antenna Hungária Zrt. 136 telephelyével biztosítja a rádiós, illetve a földfelszíni tévés műsorszórást. A földfelszíni sugárzás budapesti panorámát is meghatározó épülete, a Széchenyi-hegyi adótorony idén 65 éve állt szolgálatba.

A magyarországi rádióadás kísérleteit száz évvel ezelőtt kezdte meg az Antenna Hungária Zrt. „elődje”, a Magyar Királyi Posta. 1925. december 1-től indult el a rendszeres rádiós-műsorszórás, erre emlékezünk a Magyar rádiózás napján. Kezdetben a Rákóczi úti stúdió és a csepeli rádióállomás biztosította az országos adást. 90 éve a mai napig működő lakihegyi antenna vette át a földfelszíni rádiósugárzást, amely 314 méterével immár 90 éve Magyarország legmagasabb építménye, 1985-től ipari műemlék. Napjainkban műsor helyett egyéb elektromos vezérlőjeleket sugároz, például áramszolgáltatók számára.

A hazai rádióadások központjának azonban már a solti rádióadó tekinthető. A 304 méter magas tornyot 1977. február 16-án avatták fel, azóta középhullámon sugároz Magyarország teljes területére, továbbá Európa távolabbi részeire is – az időjárási és domborzati viszonyoktól függően. A 2017-től használt új solti adóberendezést a világ legkorszerűbbjei közé sorolják.

„Az Antenna Hungária és jogelődjei 100 éves múltra tekinthetnek vissza a műsorszóró és távközlési szolgáltatások terén. A Magyarországon egyedülálló, nemzetközileg is elismert tapasztalatunkat eddig és a jövőben is a köz szolgálatába állítjuk a határon innen és túl.” – mondta az ünnepségen Papp-Gerlei Gyöngyvér, az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Az Országos Mikrohullámú Központ fennállásának 65. évfordulójára ma emléktáblát avatott az Antenna Hungária a Széchenyi-hegyi adótorony épületében. A hivatalosan Antenna Hungária OMK-nak nevezett 11 emeletes épület nemcsak Budapest látképének egyik meghatározó része, hanem például a Szomszédok című teleregény főcímének is szereplője volt. Gerincadóként, földfelszíni sugárzású analóg rádiós, valamint digitális televíziós csatornák műsorait továbbítja a 17 méteres antennájával együtt 192 méter magas torony, amely Budapest 2. legmagasabb építménye.

Az Antenna Hungária országos hálózatában összesen 136 telephelyről folyik műsorszórás. A rádió és televízió műsorszóró adóállomások végzik a földfelszíni országos műsorszétosztást és műsorszórást, de emellett olyan további feladatokat is ellátnak, mint például a mobiloperátorok hang- és adattovábbítása, illetve egyéb telekommunikációs szolgáltatások. A televízióműsor terjesztésekor a műsorszolgáltató TV-csatornák stúdióitól digitálisan juttatja el a nézőkhöz a műsort földfelszíni műsorszóró rendszerein az Antenna Hungária. A műsorszórás gerinchálózatát alkotó 17 fontosabb adótorony jól ismert látványosságai hazánknak, ilyen például a budapesti OMK mellett a mátrai Kékestetőn, a pécsi Misinán, Sopronban, Kab-hegyen és Szentesen működő torony is.

Történelmi háttér:

Magyarországon a rádióadásokat a Magyar Királyi Posta szakemberei indították el, a tévéadások első lépéseit a Magyar Posta tette meg. Később az egyre bővülő, fejlődő feladatok körét a postából 1989-ben kivált Magyar Műsorszóró Vállalat, az Antenna Hungária Zrt. közvetlen elődje vette át. Az életünket a mai napig meghatározó rendszerek országos szintű kiépítése évtizedeket vett igénybe. A rádiózás alapjait az 1920-as években fektették le a szakemberek, míg a hazai televíziózás úttörő lépéseit az 1950-es években tették meg.

Nevezetes évfordulók: 

• 1923. december 16-ától kísérleteztek a rádióadásokkal Magyarországon, kezdetben a műsort a Gyáli úti Posta Kísérleti Állomásról sugározták. 
• 1925. december 1-én indult a rendszeres rádióadás Magyarországon, erre emlékezhetünk a Magyar rádiózás napján.
• 1933. december 2-án adták át a lakihegyi 120 kW teljesítményű adóberendezést és a 314 méteres antennát, amely immár 90 éve Magyarország legmagasabb építménye.
• 1953. december 16-án sugározták az első tévéadást Magyarországon. 
• 1957. február 23-án kezdte meg a magyar televízió a tesztadását.
• 1957. május 1-én indult el a rendszeres tévéadás. 
• 1958. február 22-én adták át a Széchenyi-hegyi adótornyot (Országos Mikrohullámú Központ, OMK).
• 1959. augusztus 20-án az egy évvel korábban átadott OMK vette át a Kossuth rádió műsorszórását Budapesten és környékén az URH-sávban. 
• 1977. február 16-án avatták fel a solti rádióadót, azóta középhullámon sugároz Magyarország teljes területére, továbbá - az időjárási és domborzati viszonyok függően - Európa távolabbi részeire is. Az antennatorony 304 méter magas.
• 1987-ben elindult az AM-Mikró rendszer a nyugati turisták kiszolgálására, idegen nyelvű adásokkal.
• 1989 óta a hét minden napján van tévéadás.
• 1989-ben a Magyar Postából kivált a Magyar Műsorszóró Vállalat, a mai Antenna Hungária Zrt.
• 1992-ben megkezdődött a Duna Televízió műholdas adása, amely a határon túli magyarokat célozta, ugyanakkor például Párizsban és Berlinben is elérhető volt. 
• 2013-ban az Antenna Hungária lekapcsolta a földi sugárzású analóg adást, mert teljesen digitális rendszerre állt át a televíziós műsorszórásban. 
• 2017. december 1-jén adták át az új középhullámú adóberendezést Solton, amely a 40 éve üzemelő (orosz) adótól vette át a Kossuth Rádió műsorának sugárzását.