Budapesten tárgyaltak a műsorterjesztési szektor jövőjéről
Közel háromszáz hazai és külföldi szakember részvételével rendezték meg Budapesten az európai műsorterjesztők és berendezésgyártók éves találkozóját (MBT). A szervező Antenna Hungária eseményére 31 országból érkeztek a résztvevők. A rendezvényen a hagyományos, földfelszíni televíziós és rádiós sugárzás jövőjéről, az új technológiákról és megoldásokról, a fogyasztói preferenciák változásai által támasztott kihívásokról, valamint az OTT (Over-The-Top), 5G és a Dolgok Internetének (IoT) lehetőségeiről is ejtettek szót az előadók.
Sárecz Zsolt, az Antenna Hungária elnök-vezérigazgatója a nemzetközi szakembereknek szóló előadásában három nagyobb területet nevezett meg, mely a közeljövőben kihívásként tornyosul a szektor előtt: elsőként a hagyományos műsorszórás piacát kihívások elé állító vezetékes és vezeték nélküli szolgáltatókkal való éles versenyt. Másodsorban a szolgáltatóktól folyamatos alkalmazkodást és innovációt igénylő, generációnként folyamatosan változó tartalomfogyasztási szokásokat. Harmadikként pedig a gyorsuló ütemű technológiai fejlődést, hiszen az elmúlt években soha nem látott tempóban követik egymást az olyan, betűszavakkal is beszédesen leírható új megoldások, mint az 5G, IoT, a hibrid tévézés vagy az OTT.
A konferencián egyetértés mutatkozott abban, hogy a digitális tartalomszolgáltatótól a publikus interneten keresztül közvetlenül igénybe vett tartalmak (OTT) esetében a nyugati piacokra koncentráló árazás, a hagyományos tartalomfogyasztás népszerűsége, illetve a lokalizált tartalom alacsony volumene még fékezi régiónkban a gyors ütemű elterjedést. Ráadásul a hibrid megoldások és a tengerentúlinál jóval olcsóbb kábeltévés csomagok ideig-óráig még erős konkurenciát támasztanak az olyan óriásoknak, mint a Netflix, az Amazon vagy újabban a piacra szintén beszálló Disney. Az egyelőre még kiegészítő fogyasztásként alkalmazott OTT szolgáltatások viszont egy évtizeden belül itt is beérhetnek, előzhetnek. Sokat lendíthet az ügyön az 5G technológia ütemes elterjedése, ami a hagyományos műsorszóróknak fenyegetés és lehetőség egyaránt: technológiai oldalról maguk is komoly tényezővé válhatnak az OTT piacon.
Szintén fontos tényező lesz majd a Dolgok Internete (IoT), az infrastruktúra kiépítése legalábbis jó ütemben halad Európa- és világszerte, köszönhetően az erős – a mobilszolgáltatók által is ösztönzött – versenynek. A kihívást a hálózatok esetében is a nagy lefedettség, az alacsony fogyasztás és olcsó üzemeltetés, valamint a biztonság jelenti a szakemberek szerint. Szükség is van a fejlesztésre, lévén évente legalább négyszereződik a Dolgok Internetére kötött eszközök száma, és még mindig a valódi robbanás előtt vagyunk. Az okosváros (parkolás, világítás, közlekedés, stb.), okos járművek, okos háztartási eszközök, az okosmérés, a precíziós mezőgazdaság, az energia- és ipari termelés szenzorok milliárdjainak bekapcsolásával, nem mellékesen a hálózatot terhelő irdatlan adatmennyiséggel járhat a jövőben. Az Antenna Hungária adatai szerint világszerte kb. 14 milliárd hálózatra kapcsolt eszköznél járunk, és ez a szám folyamatosan növekszik.
A felszólaló magyar, régiós és nyugat-európai szakemberek országtól függetlenül egyetértettek abban, hogy a frekvenciagazdálkodás miatt is forrásigényes fejlesztésekre van szükség, hiszen az új digitális szolgáltatások javára mindenhol szűkül a felhasználható frekvenciatartomány. A hatékonyabb elérés érdekében számtalan technológiai megoldást tanulmányoztak és mutattak be az érintett országok műsorszóróinak és gyártóinak szakemberei.
Mi az az MBT?
A régióban aktív műsorszolgáltatók, szabályozóhatóságok, berendezésgyártók és –kereskedők, valamint a szektor további kulcsszereplőinek 17. alkalommal megrendezett háromnapos találkozója a szakterület legfontosabb éves eseménye, melyre nemzetközi iparági szervezetek, előadók is érkeztek Budapestre. Az idei konferenciának a szektor közeli és távolabbi jövőben álló kihívások adták a témáját, a rendezvény szervezője és a 31 országból érkező közel 300 szakember vendéglátója az Antenna Hungária volt.
Az egyes témákról bővebben
A földfelszíni terjesztés jövőbeni kilátásai
A digitális földfelszíni műsorterjesztés világszinten néhány ország kivételével már mindenhol elindult az elmúlt években. Ami a jövőt illeti, a szakemberek szerint a megoldás népszerű marad a következő évtizedekben is, elsősorban a platform által nagy elérést biztosító, ingyenesen fogható csatornák (FTA - free to air), a felhasználószámtól függetlenül egyenletesen magas minőségű szolgáltatás, rendelkezésre állás, valamint a nézői oldalról a rendkívül egyszerű hozzáférés miatt. Csak Európában a földfelszíni televíziós szolgáltatást közel 250 millió háztartás használja, a szolgáltatók közel kétezer közvetített csatornát tesznek elérhetővé, mind a sugárzást, mind a nézői elérést illetően olcsó és megbízható alternatívát nyújtva. Nem utolsó sorban megóvja a privát szférát is azzal, hogy a visszirányú digitális megoldásokkal ellentétben nem kér, gyűjt be a felhasználótól számos személyes adatot, vagy nézői preferenciákat. Magyarországon a digitális földfelszíni televíziós frekvenciák pályáztatása éppen folyamatban van.
Digitális és analóg FM rádiózás
A digitális rádiózás Közép- és Kelet-Európában még nem tudott áttörést elérni. A nyugati országokban néhány ország esetében látható előrelépés, így például Angliában, Norvégiában, Németországban vagy Svájcban terjedőben van a digitális rádiós vétel. A műsorszolgáltatók részéről is nagy támogatásnak örvend, részint a költséghatékonysága miatt, hiszen a sugárzás költsége töredéke a hagyományos FM-sugárzásénak, kiváló minőség érhető el, valamint egyéb addicionális szolgáltatásokat is lehet nyújtani (pl. kép vagy további információk megjelenítése a készülékeken). Hátráltatja a digitális rádiózás népszerűségét egyrészt az adás vételére képes eszközök alacsony elterjedtsége, (melynek érdekében a jogalkotók is tesznek, tehetnek lépéseket – így például 2020 után a forgalomba helyezendő új gépjárművek esetében már kötelező a digitális adások vételére is képes autórádiók alkalmazása) a megfelelő szabályozás, és felső szintű támogatás, illetve a vonzó, és csak ezen a módon elérhető tartalom. Ami a klasszikus, analóg FM rádiózást illeti, a szűkös frekvenciakészletek miatt a kapacitások optimalizálása jelent kihívást.
A változó tartalomfogyasztásról
A „változó tartalomfogyasztási szokásokról” számos alkalommal lehet olvasni, a tartalom valódi kibontása nélkül. A konferencia szakembereinek értelmezésében ez jelenti egyaránt a személyre szabott tartalmakat (abban az értelemben, hogy választható, ütemezhető, személyes érdeklődésre alapul); a könnyű elérhetőséget és felhasználhatóságot (többféle eszközön, időtől és helytől függetlenül történő tartalomfogyasztás). De jelenti az interaktivitást, vagyis az azonnali visszajelzés vagy beavatkozás lehetőségét, illetve az alacsony költségű tartalomelérést is.
Beszédes, hogy a kutatási adatok szerint a tartalomfogyasztással töltött idő nem változott az új megoldások megjelenésének hatására sem, ugyanakkor jelentős mértékben módosult annak formája, ahogyan fogyasztják a tartalmat az emberek. Ugyanakkor a statisztikák azt mutatják, nem az előre jelzett rohamtempóban változnak a felhasználói szokások, főleg nem a mi régiónkban. Ez leginkább annak tudható be, hogy a hagyományos lineáris műsorterjesztés meglepően jól tartja magát. Néhány jól behatárolható területen, így például az élő műsorok (hírek, sport, vagy a nagy nézettségű műsorok, mint például a tehetségkutatók, valóságshow-k esetében) továbbra is megkerülhetetlen tényező. Ahogy az Antenna Hungária szakembere fogalmazott, nagytömegű fogyasztó egyidejű elérése jóval költséghatékonyabban biztosítható hagyományos módon, mint az új megoldásokkal. Az adatok szerint Magyarországon különösen erős a hagyományos tévézés, még bőven 5% alatt van az új digitális megoldások (OTT, SVOD) igénybevételének aránya – szemben az Európára jellemző 30% feletti rátával.
OTT – Over The Top
Ami az OTT-t illeti – tehát amikor az audiovizuális tartalmakat a publikus interneten keresztül, közvetlenül a szolgáltatótól veszi igénybe a néző, az előfizető –, új dimenziót nyitott, hogy mára az igazán nagy játékosok, mint a Disney vagy az Apple is beszálltak a feltörekvő Netflix, Hulu, Amazon mellé, és a hagyományos televíziócsatornák is egyre-másra jelennek meg saját megoldásaikkal. A kábeltévés csomagok az öreg kontinensen a tengerentúli díjak töredékébe kerülnek, az árban és adatátviteli lehetőségben inkább az Egyesült Államok piacára optimalizált szolgáltatások az előzetesen jósoltnál lassabban terjednek a mi régiónkban. Az elterjedést az is fékezi, hogy a megfelelő lefedettség és sávszélesség a nagyszámú ügyfél kiszolgálásához még nem mindenhol áll rendelkezésre, továbbá a nagy multinacionális szereplők sem feltétlenül helyezik fókuszba a lokális tartalmakat és a helyi nyelven történő elérés biztosítását. Arról nem is beszélve, hogy a régióban igen erős illegális letöltés, streaming-megoldások továbbra is kimutatható gazdasági veszteséget okoznak a tartalom-előállítóknak, forgalmazóknak és szolgáltatóknak, mely jelentős gát az OTT szolgáltatások piacának gyors felfutását illetően.
