40 éve üzemel a Széchenyi-hegyi új adóállomás

MTVA logo40 éve, 1975. augusztus 18-án üzembe helyezték a Széchenyi-hegyi új televízió és ultrarövid-hullámú adóállomást.

Magyarországon 1947-től folytak tévéadás-kísérletek, de csak vezetékes képtovábbítással és nagyon gyenge képminőséggel. A magyar televíziózás fejlesztéséről és az állami Televízió Vállalat alapításáról 1953 elején döntött a kormány. A távközlés akkor a Magyar Posta hatáskörébe tartozott, így a tévéadások továbbítása, sugárzása is. A kép- és hangadó berendezéseket a Gyáli úti Postakísérleti Intézet szakemberei hozták létre, és 1953 decemberében már sikeresen sugározták kísérleti adásukat. Ezután a műszereket a Széchenyi-hegyi, Agancs utcai volt Hargita Penzióba vitték, innen indult 1954 januárjában a kezdetben csak a fővárosban vehető műsorszórás 100/50 wattal. A kísérleti adót 1956-ban a hazai Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) által szállított 1 kW-os berendezés váltotta fel, és már 100 kilométer sugarú körben adott jó minőségben adást.

A kis adóteljesítmény és az egyszerű antennák sürgetővé tették egy nagyobb teljesítményű berendezés megépítését. 1956 tavaszán elkezdődött a Széchenyi-hegyi tévéadó építése, a tévéstúdiót pedig a Szabadság téri volt Tőzsdepalotába telepítették. Az 1958. február 22-én átadott, tizenegy emeletes, 53 méter magas épületben kapott helyett az NDK gyártmányú, O1-frekvenciájú (OIRT 1. sz. tv-csatorna), 30/10 kilowattos adóberendezés és a Franciaországból importált mikrohullámú berendezés, később pedig az URH-adó is. Az épület tetejére 38 méteres antennaárboc került, erre rögzítették a négyemeletes lepkeantennát.

Az adó hosszú ideig "egymagában" működött, ami időnként kellemetlen zavarokat okozott a műsorszolgáltatásban. Gyakoriak voltak a 10-20 percet meghaladó adáskimaradások, és a karbantartás is időigényes volt. (Kezdetben minden hétfő adásszüneti nap volt.) A tartalékadó hiánya emlékezetes üzemzavart okozott 1965 áprilisában, amikor a Győri ETO–Benfica labdarúgó mérkőzést a tv-előfizetők tízezrei nem láthatták, mert az adó egyik transzformátora zárlatos lett, és pótlása hosszú időt vett igénybe. Ez az esemény meggyorsította a tartalékadó építését és telepítését. Az EMV adó 1965 decemberében kezdte meg próbaüzemét, korszerű 4/0,8 kW-os, automatikus távkapcsolású hazai gyártmányú tartalékberendezéssel kiegészítve.

1959-ben Pécsett helyezték üzembe az első vidéki tévéadót, és ezt követően szinte évenként létesítettek egy-egy reléállomást. 1969-ben helyezték üzembe az első, SECAM rendszerű színestévé-adót. 1973-ra a tartalékkal és a kísérleti színes-adóval együtt 14 adóberendezés gondoskodott a műsorellátásról, és az ország 90,5 százalékára eljutott a televízió műsora. A televíziózás a hálózatbővítés nyomán hamar népszerű lett. 1960-ban már 100 ezer előfizetőt, a hetvenes évek elején már több mint két millió előfizetőt tartottak nyilván. Ez viszont azt eredményezte, hogy a meglévő állomás és berendezései már nem tudták zavartalanul kielégíteni a hírközlés, a rádiózás és a televíziózás megnövekedett igényeit.

Ezért 1973-ban megkezdték az országos tévéhálózat fiatalítását és fejlesztését. A régi, 11 emeletes épület mellé egy 152 méter magas, vasszerkezetű, nagyobb antennatornyot és új állomásépületet építettek. A kétszintes épületben a tv és URH adóállomás, a régi toronyépületben pedig a mikrohullámú központ kapott helyet. Leszerelték az elavult RTF-berendezést, és az újonnan épült adóházba egy modern, 20/4 kW-osat telepítettek. Két év múlva, 1975. augusztus 18-án adták át, és itt kezdte meg működését az URH-n sugárzó három adó, a Kossuth, a Petőfi és a Bartók is. Az új épület 11, a 152 méter magas acéltorony 15 millió forintba került, a rekonstrukciós munkák összköltsége 80 millió forint volt. Jelenleg a régi adótorony 60 méter magas, a mellette álló antenna 175 méter hosszú.

Három év múlva a stúdió és adó közti kapcsolatot korszerűsítették egy új berendezéssel, amely a kép mellett négy kísérőhangot tett lehetővé, 1986-ban indult az AM-mikro-rendszer. Az adótorony 1990-től a postától a Magyar Műsorszóró Vállalat tulajdonába került, majd a már újabb, nagy teljesítményű Toshiba adót már az Antenna Hungária vásárolta meg. 1998-ban négy, 100 MHz-es országos rádióadót, egy új tévéadót és egy műholdas feladóállomást létesítettek, majd országos digitális, nagy sávszélességű szétosztó hálózatot is kiépítettek.

2011. augusztus 14-én, 53 év működés után "nyugalomba vonult" a magyar televíziózás történetének első tévéadója, miután lekapcsolták az O1 csatornán (OIRT 1. sz. tv-csatorna) sugárzó budapesti adót, és 2013. október végére Magyarországon megszűnt az analóg földfelszíni műsorszórás, helyét a digitális technológia vette át.