55 éve adták át a televízióadót Budapesten
55 éve, 1958. február 22-én a budapesti Széchenyi-hegyen átadták a 30 kilowattos televíziós nagyadót.
Magyarországon még 1953 elején döntött a kormány az állami Televízió Vállalat alapításáról. A fő szempont a devizakímélés volt, így mindent hazai erőből akartak megvalósítani. A távközlés akkor a Magyar Posta hatáskörébe tartozott, így a tévéadások továbbítása, sugárzása is. A kép- és hangadó berendezéseket a Gyáli úti Postakísérleti Intézet szakemberei hoztak létre, akik 1953 decemberében már sikeresen sugározták kísérleti adásukat. Ezután a műszereket a Széchenyi-hegyi, Agancs utcai volt Hargita Penzióba vitték, innen indult 1954 januárjában a kezdetben csak a fővárosban vehető műsorszórás 100 wattal. Megalakult a Magyar Rádió TV-főosztálya is, egy héten kétszer sugároztak adást két és fél órán át, a fennmaradó időben ipari adás volt vagy a monoszkópot lehetett nézni.
Az 1956-ban telepített 1 kW-os, magyar gyártmányú berendezés már 100 kilométer sugarú körben adott jó minőségben adást, először az 1957-es május elsejei felvonulást közvetítette. 1956 tavaszán elkezdődött a Széchenyi-hegyi tévéadó építése, a stúdiót pedig a Szabadság téri volt Tőzsdepalotába telepítették. Az 1958. február 22-én átadott, 11-emeletes torony öt szintjét a 30 kW-os német gyártmányú adóberendezés foglalta el, további hármat azok a mikrohullámú berendezések, amelyek a stúdió és az adóállomás közt teremtettek kapcsolatot. A tetőn egy 39 méteres, ún. lepkesoros antennát helyeztek el, így az egész építmény 94 méter magas lett.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1958-ban a budapesti és a pécsi adók kísérleti műsorai együttesen az ország 24 százalékán voltak foghatók, ebből húsz százalékkal részesedett a Széchenyi-hegyi adó és néggyel a kisebb pécsi. A budapestiek jó minőségben foghatták az adást, már akinek volt tévéje. A legtöbben a Keravill üzletek kirakatában elhelyezett tévéket nézhették csak. Megteltek a kultúrházak és az üzemi klubok is tévénézőkkel. 1960-ban heti ötre emelték az adásnapok számát, az adás hétfőnként és péntekenként szünetelt. 1962 áprilisában működésbe lépett a TV saját szinkronstúdiója. 1971-ben – heti két-három alkalommal – megkezdődtek a 2. műsor kísérleti adásai, részben már színes programokkal. A hetvenes években egyre több lett a színes műsor. 1974-ben az MTV intézményileg levált a Magyar Rádiótól. 2011. január 1-jétől pedig közös alapba, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapba kerültek a közmédiumok.
A Széchenyi-hegyen 1969-ben helyezték üzembe az első, Secam rendszerű színes tv-adót. Az 1975-ben felújították az adót, később Kanadából új készüléket importáltak, ami egy kép mellett négy kísérőhangot tett lehetővé, s korszerűbbé tette a kapcsolatot a stúdió és adó között. 1987-ben indult az AM-mikro rendszer. Az adó 1990-től a postától a Magyar Műsorszóró Vállalat tulajdonába került, majd a már újabb, nagy teljesítményű Toshiba adót már az Antenna Hungária Rt. vásárolta meg. 1998-ban négy, 100 MHz-es országos rádióadót, egy új tévéadót és egy műholdas feladóállomást létesítettek, majd országos digitális, nagy sávszélességű szétosztó hálózatot is kiépítettek.
