A közszolgálatiság újragondolása címmel tartottak médiakonferenciát

TV setA közszolgálati média szerepéről, feladatairól, jövőjéről és jelenlegi működéséről vitáztak a Független Médiaközpont és a Mérték Médiaelemző Műhely nyilvános vitanapjának résztvevői A közszolgálatiság újragondolása című pénteki budapesti rendezvényen.

A társadalmi párbeszéd lehetővé tételét határozta meg a közmédia feladataként Polyák Gábor, aki a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjeként a műhely közszolgálatiságot érintő vitaanyagát ismertette. Azt mondta: a szabályozásnak azt kell lehetővé tennie, hogy gazdasági és médiapolitikai elemzések alapján alakulhasson ki az elvárásrendszer.

Úgy vélte: három évre előrevetítve kell meghatározni a közmédia dolgát, akár műsorpercre lebontott költségvetéssel. A társadalmi megrendelést politikusokra, civilekre és a média szakembereire bízná - közölte.

"Nem tartanánk fenn a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot" - mondta, hozzátéve: önálló részvénytársaságban gondolkodnak, a tulajdonosi jogokat pedig az Országgyűlésre bíznák, és fenntartanák az államháztartáson keresztüli finanszírozást.

A vitaanyag ismertetése után Polyák Gábor Gálik Mihállyal, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával, Sükösd Miklóssal, a londoni Media Diversity Institute munkatársával, valamint Baló György televíziós újságíróval beszélgetett a közszolgálatiságról.

Gálik Mihály szerint akkor sikeres a közszolgálati média, ha tényezővé válik, ha jelen van az emberek életében, míg Sükösd Miklós úgy vélte: a nézettség sem elhanyagolható. Rámutatott: a nyugat-európai köztévék nézettsége mintegy 40-50 százalékos, míg a kelet- és közép-európaiaké ennek felét is alig éri el.

Baló György különbséget tett az állami és a közszolgálati média között, a résztvevők egyetértettek abban, hogy Magyarországon állami média van, és nem közmédia. Baló György szerint a közmédiának a nemzeti identitás részévé kell válnia, a civil társadalommal egymást segítve kell együttműködnie. A közmédia nézettségéről megjegyezte: sehol a világon nem fordult elő, hogy két kereskedelmi médiát egyszerre "engedtek volna rá" az országra, ezt mindenhol óvatosabban csinálták.

Gálik Mihály az Európai Bizottság által felkért szakértői bizottság ajánlását ismertette, amely szerint a köztulajdonban álló médiát olyan szabályok szerint kell működtetni, amelyek tiltják a kormányzati beavatkozást, garanciát nyújtanak a belső pluralizmusra, felügyeletét pedig független testületre kell bízni.

Sükösd Miklós azt mondta: a közmédiának minden fronton alternatívát kell nyújtania a kereskedelmiek mellett, mind hírben, mind szórakoztatásban. Nem értett egyet azzal, hogy a közmédia csak olyan műsorokat gyártson, amelyeket más nem tesz.

Baló György arra mutatott rá, hogy Magyarországon az elmúlt években jelentősen nőttek a jövedelmi különbségek, így társadalmi értelemben a közmédia szerepe nagyobb, mint valaha.

Nick Thorpe, a BBC magyarországi tudósítója egy másik beszélgetésben a szabályozásra vonatkozó kérdésre azt mondta, nem híve sem az európai szintű szabályozásnak, mert az szerinte eltávolítja az embereket az uniótól, sem a túlszabályozásnak. Hibának nevezte ugyanakkor, hogy az új magyar médiatörvény megjelenésekor - amelyet ellentmondásosnak ítélt - nemzetközi szinten éppen ezt érte komoly bírálat, mert szerinte arról kellett volna folynia a vitának, milyen károk érték a közmédiát.

A Magyarországról az elmúlt években megjelent tudósításokról szólva Nick Thorpe úgy vélekedett: érheti azokat kritika. Példaként azt hozta fel: nemcsak pontatlanság, hanem helytelen is Budapestet "antiszemita fővárosként" beállítani, mint mondta, az ilyen cikkek olyanok tollából születtek, akik csak néhány napot töltöttek Magyarországon. Ugyanígy az Orbán Viktor miniszterelnököt "diktátorként beállító", a médiaszabadság megszűnéséről szóló cikkeket is általában olyanok írták, akik az országot kevéssé ismerik - mondta.

Rolf Johansen, a norvég közmédia tudósítója azt nevezte a legfontosabbnak, hogy szabad és független legyen a magyar sajtó. Hozzátette: a tulajdonosoknak nem lenne szabad beleszólniuk a főszerkesztők munkájába.

Balogh László, a közszolgálati részvénytársaságokat felügyelő Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnöke egy további beszélgetésben olcsóbbnak és hatékonyabbnak nevezte a közmédiát a korábbinál. Jelenleg több műsorpercet állítanak elő, kisebb forrásból - mondta.

Az adatkiadásra vonatkozó bírálatra válaszként elmondta: ő a korábbi médiastruktúrában kurátorként sem férhetett hozzá fontos dokumentumokhoz. Elmondta, a korábbi médiavezetés alatt több mint egymilliárd forint "ment ki" szakértőknek, tanácsadóknak, és hogy a kifizetések mögött állt-e teljesítés, annak az esetek 99 százalékában nincs nyoma.

A hírgyártás központosításáról szólva azt mondta: nem gondolja, hogy a sokszínűséget a közmédiának kellene egyetlen rendszeren belül megvalósítani akkor, amikor kereskedelmi médiumok nagy számban vannak jelen az országban. Hozzátette: ez a struktúra nem hungarikum, számos másik országban is egységes a közmédia. A sokszínűség témájában megjegyezte: számos Kárpát-medencei médiaműhellyel állnak kapcsolatban, amelyek "ontják magukból" a híranyagokat. A közmédián bemutatott hírműsorokat ma már gyakran több mint egymillióan nézik, hallgatják - folytatta - soha ennyien, egy nap közszolgálati hírműsorokat nem néztek, mint most, vagyis hatékony a rendszer. Úgy vélte: a Közszolgálati Kódex értékelhető úgy, mint a BBC etikai kódexe.

A hozzászólásokhoz javasolt fórumtéma: 
OFF Topic