Nem könnyű továbbadni a vb közvetítési jogát

Erős adu az MTV kezében, a jövő évi finanszírozásért folytatott küzdelemben a 2010-es futball-vb közvetítése, de Medveczky Balázs ügyvezető szerint felmerült a jogok továbbadása is. A Tv2 nem kér belőle, elég sokba került és ráfizetéses a Bajnokok Ligája, a négy évvel ezelőtt közvetítő RTL Klub nem tárgyalt erről, nem is tartja anyagilag megtérülőnek - ellenben a Digi tévét érdekli a dolog, vizsgálják a lehetőségeket.

A parlament november 30. és december 2. közt szavaz, többek között arról, hogy a 2010-es költségvetésből mekkora összeget kapjon a Magyar Televízió. A műsorterjesztési költségekre ugyanúgy 7,8 milliárd jutna, mint idén, viszont a Magyar Televízió Közalapítvány támogatására jövőre 2 milliárd 345 millió forint jutna - idén ez az összeg 9,45 milliárd volt.

Medveczky Balázs ügyvezető szerint aggasztó, hogy a jövő évi büdzsé tervezetében a köztelevízió központi forrásait több mint hét milliárd forinttal csökkentenék. "A lehetőségek között szerepel a labdarúgó-világbajnokság közvetítési jogainak eladása. Hasonló sorsra juthat a 2010-es budapesti úszó- Európa-bajnokság is, amelynek közvetítési költségei elérnék a 4-500 millió forintot, hiszen ismét az MTV állítaná elő a külföldi csatornáknak szánt képanyagot, ugyanúgy, mint 2006-ban" - nyilatkozta az ügyvezető az MTI-nek október 21-én.

Schatz Péter üzleti és termékfejlesztési igazgató az [origo] kérdéseire válaszolva elmondta, hogy amennyiben az állam a 2009-es költségvetésben szereplő összeget nem csökkenti 2010-re, van realitása a közvetítésnek. Igaz, hogy a vb alatt egy hónapig ez a kiemelt sportesemény, napi témát ad az embereknek, ennek ellenére még nem jelentkeztek hirdetők: korai is lenne, másfelől pedig sok cég csak mostanában fogadja el a 2010-es költségvetését.

Mennyi lenne?

Megkérdeztük az MTV-t, hogy mennyibe került a jogok megszerzése. "Az MTV mint piaci szereplő, ugyanúgy versenyben van, mint bármelyik más társaság. Bízunk abban, hogy belátható, hogy ez üzleti titok" - válaszolta Schatz Péter. Kérdésünkre, hogy mennyi pénzt remél az MTV egy esetleges tranzakcióból, hasonló, kitérő választ kaptunk. Árról tehát annyit tudni, hogy iparági becslések szerint négy éve akár egymilliárd forint körüli összeget fizetett érte az RTL (más forrás ezt túlzónak tartja), ugyanakkor egy neve elhallgatását kérő tévés vezető szerint 3 millió euró körül lehet a vb ára. Ami biztos, hogy a 2002-es japán-koreai vb sugárzásáért az MTV 800 millió forintnak megfelelő svájci frankot fizetet, a 2004-es portugáliai EB-ért pedig 707 millió forintot.

Összehasonlításként a BL-re is rápillanthatunk: három évig az MTV és a Viasat3 együtt fizettek évente 6-700 millió forintot a BL-jogokért, de most, az új szereplők, potenciális vásárlók érkeztével (Digi és Tv2) az eddigi partnerek már nem tudták tartani a licitet. Nem publikusak az adatok, de legalább kétszeresét fizeti a TV2 és a Digi, mint amit korábban az MTV és a TV6.

A végső ár persze sokkal magasabb, mert a közvetítési jogok kifizetése mellett a csatorna komplett stábot utaztat a helyszínre, ott fizeti a napidíjakat, szállást, országon belüli utazásokat, technikát, az itthon maradt dolgozók túlóráit.

Kizártak csatonákat

A futball-vb jogait az MTV az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségétől (European Broadcasting Union, EBU) kapta, mely ugyan megengedi tagjainak, hogy továbbítsák, de szigorú szabályzatban rendelkezik erről, tudtuk meg Schatz Pétertől. Az, hogy az EBU odaadta a jogokat a közszolgálati csatornáknak, sok kereskedelmi tévét sértett, tudomásunk szerint az EU is vizsgálja az ügyet, hiszen szerintük versenykorlátozásról van szó.

Ami gondot jelent még, és ami miatt a futball-vb egy erős adu az MTV-nél, az, hogy sem az RTL Klub, sem a Tv2 nem érdeklődik a jogok iránt, legalábbis egyelőre. Az [origo] kérdésére az előbbinél elmondták, hogy ez az MTV és az EBU meccse volt, utóbbi csatorna pedig jelezte, hogy a Bajnokok Ligájára, azon belül is a keddi meccsnapokra koncentrál, nem érdekli a dél-afrikai rendezésű sportesemény. Gazdaságos nem lehet egy ilyen rendezvény közvetítése egy országos, kereskedelmi csatornán (a BL is ráfizetés), legfeljebb nullszaldósra lehet hozni, óránként 12 perces reklámmal. Közszolgálati tévén egyértelműen gazdaságtalan egy ilyen vállalkozás.

Presztízsszempontból viszont értékes: az [origo] információi szerint a Digi tévét érdekli a futball vb. A Digisport főszerkesztője, Kristóf Péter nem tud arról, hogy lett volna tárgyalás, de érdeklődés van. A döntés a romániai anyacégnél születhet meg, persze csak az állami támogatás végleges számainak ismertetése után. Elméletben az sem elképzelhetetlen, hogy megosztva menjenek a meccsek az MTV-n és egy másik csatornán.

A kuratóriumi elnökség jóváhagyása kell

Az MTV sajtóosztálya szerint különben a Népszava öngólt rúgott a november 11-i cikkével, amelyben az állította iparági pletykák alapján, hogy a Magyar Televízió "fű alatt", de hetek óta megvételre kínálja a 2010-es labdarúgó-világbajnokság közvetítési jogait. Titokban ilyesmit bajos kínálgatni, mert az MTV menedzsmentje a közvetítési jogok eladásához a tulajdonosi jogokat gyakorló testület, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének előzetes jóváhagyását köteles kérni. Itt azonban egyelőre nem tartanak - válaszolták kérdésünkre.

Ráadásul éppen hétfőn került a törvényhozás asztalára egy olyan módosító indítvány, amely szerint az eredetileg csak az MTV-től elvonni tervezett hétmilliárd forintot elosztanák a közmédiumok között. Vagyis nem feltétlenül kényszerül az MTV olyan drasztikus lépésekre, amelyek közül az egyik a 2010-es labdarúgó-világbajnokság közvetítési jogainak kényszerű eladása lehet, vélik óvatos optimizmussal az MTV-nél. Ha viszont mégis jelentős lesz az elvonás, akkor az MTV menedzsmentje a kuratóriumi elnökség előzetes jóváhagyását fogja kérni a közvetítési jogok értékesítéséhez, tették hozzá. Miközben Európában egyébként a legtöbb országban köztelevíziók közvetítik a labdarúgó-vb-t, amely 2010 legnézettebb sporteseménye lesz, itthon a helyzet még képlékeny.

Egy hónapig erről szól minden

2006-ban fordult elő első ízben, hogy nem az MTV közvetítette a futball-világbajnokságot Magyarországon. Akkor az [origo]-nak Schulek Csaba, a sportosztály főszerkesztője elmondta, hogy nem tudtak versenyre kelni az RTL Klubbal, tudomása szerint a kereskedelmi tévé másfélszer annyit adott a jogokért, mint amennyi a köztévé ajánlatában szerepelt (a Népszabadság egymilliárd forintos vételárról írt). A vb az akkor indult Sport Klub felfuttatására szolgált, a vége felé sok nézőt is vonzott, de a csatorna számos kritikát kapott: olyan is volt, hogy a reklám miatt lemaradtak a himnuszokról és csak akkor kapcsoltak a pályára, amikor már játékban volt a labda.

A 2006-os vébédöntőt a négy évnél idősebb tévénézők közül 2006-ban 2,6 millióan nézték végig az RTL Klubon. Ez 54,9%-os közönségarányt hozott, ami azt jelenti, hogy a meccs idején százból 55 néző a focit figyelte az adott műsorkínálatból- ez feltűnően magas arány. A 18-49 éves korosztályból közel 1,2 millióan látták a meccset, ennél a rétegnél ez még magasabb, 58,3%-os közönségarányt eredményezett. A vébé nézettségéről itt írtunk korábban, de összegezve elmondható, hogy amennyiben nincs hazai csapat (Dél-Afrikába nem jutott ki a magyar válogatott) kiemelkedő nézettség csak a negyeddöntőktől várható.

Az MTV időközben elveszette a BL-jogokat is, legutóbb pedig az U20-as labdarúgó-világbajnokság meccseit közvetítette két csatornáján. Az október 16-ai bronzmérkőzésébe, a Magyarország - Costa Rica küzdelembe 1,74 millióan néztek bele, a teljes meccset - a korai kezdési időpont (16.45) dacára - 601 ezren nézték végig, ami igen szép szám. Az éppen akkor tévénézők 18,2 százaléka választotta az m1-et a mérkőzés 90 perce alatt. Komoly nézettséget hozott a vb döntője is: több mint 2 millióan kapcsoltak péntek este, a magyarokat a döntőből kiejtő Ghána és Brazília maratoni csatájára.

Jogunkban áll látni

Az ORTT szerint a médiarendszer komoly működési zavarát okozza, hogy hiányoznak a társadalom számára kiemelt jelentőségű események közvetítésének részletes szabályai. A médiatörvény egyik bekezdése kimondja, hogy "kizárólagos televíziós közvetítési jog nem gyakorolható olyan módon, hogy a hazai közönség meghatározó részét kizárja a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró televíziós események figyelemmel kíséréséből."

A kizárólagos közvetítési jog korlátját jelentő, a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események fogalmát és a konkrét eseményeket meghatározó lista hiányzik, mert a kormányrendelet nem készült el.