60 éve sugározta első kísérleti adását a Magyar Televízió
60 éve, 1953. december 15-én sugározta első kísérleti adását a Magyar Televízió.
Mihály Dénes magyar tudós 1919. július 7-én Budapesten állóképek "azonnali" tv-szerű közvetítését mutatta be, ez volt Európában az első képátvitel. A harmincas években az újpesti Egyesült Izzóban felállított kísérleti laboratóriumban előkészületeket tettek a vevőkészülékek gyártására. Az évtized végén megépítették az első magyar ikonoszkópos képátviteli láncot, a fejlesztés folyamatát azonban a háború megakadályozta.
A háború alatt Európában szüneteltek, majd a 40-es évek második felében ismét működtek tv-stúdiók. 1946 tavaszán a Közlekedési és Posta Kiállításon láthatta először a közönség a televíziót működés közben. A műsor egy három méter hosszúságú hurokfilm (végtelenített film) volt, amelyen három nő beszélgetett. Nemes Tihamér postamérnök, a magyar televíziózás egyik megteremtője szerkesztett hozzá katódsugárcsöves letapogatással működő készüléket. Magyar postai szakemberek 1949-ben a tengerentúlon tanulmányozták a televízió bevezetésének lehetőségét.
1953. január 23-án döntés született a hazai televíziózás megindításáról, megalakult a Magyar Televízió Vállalat. A műszaki végrehajtást a Magyar Postára bízták. A Posta Rádió Műszaki Hivatalban és a Posta Kísérleti Intézetében a Molnár János műszaki kutató vezette stáb fejlesztette ki a kísérleti adás eszközeit. A Posta Váci utcai irodaházában ekkor már mozgóképet lehetett látni az Erdei sportverseny című rajzfilmet és jeleneteket a Mágnás Miska című filmvígjátékból.
A Rádió székházában két fővel megalakult a televíziós főosztály. December 15-én elkezdődtek a saját gyártású adóberendezés első próbaadásai a Gyáli úti postakísérleti állomásról. Egyelőre állóképeket és Láng Éva mérnökről készült diapozitívokat közvetítettek, és az adást az Orion gyár épületében, 4 km-rel távolabb vették. Ugyanazokat a léghűtésű adócsöveket használták, amelyekkel Bay Zoltán 1946-ban a Hold radarvisszhang kísérletét végezte.
A Minisztertanács az Orion gyárat bízta meg, hogy haladéktalanul kezdje meg a televízió vevőkészülékek gyártásának technikai előkészületeit. Eleinte egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészüléket fejlesztettek ki, úgyhogy az 1954. január 20-án meginduló első próbaadások már ezeken a készülékeken voltak láthatóak. Ekkor helyezték üzembe a Széchenyi-hegyen a 100 wattos, kísérleti adóberendezést.
1955 augusztusára megszületett a szériagyártásra szánt tévékészülék első prototípusa, az Orion AT-501. 1956. május 1-jére elkészült a BHG új, 1 kW-os adója. Ezzel már mintegy negyven kilométeres körzetben lehetett fogni az 1956. június 27-én megindult rendszeres kísérleti adást. A Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról 50–90 km-es körzetben volt fogható heti két napon, zenei és irodalmi műsorokat sugárzott. Megérkezett az első PYE-közvetítőkocsi is, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.
Az "éles" próbaadások 1957. február 23-án indultak. Hivatalosan 1957. május 1-jén, a felvonulás közvetítésével indult meg a Magyar Televízió műsoradása.
