A magyar digitális átállás kárpátaljai hatásairól tanácskoztak

TV setA magyarországi digitális átállás kárpátaljai magyarságot érintő hatásait és a határon túli magyarságnak a magyar közmédiában való megjelenítését vitatták meg anyaországi és kárpátaljai szakemberek szombaton Felsőszinevéren, a XXI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem zárónapján.

A kárpátaljai magyarság számára komoly problémát okozhat ősztől a magyarországi digitális átállás az anyaországi tévéadások vételét illetően. A lehetséges megoldásokról Vígh Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) digitális átállás koordinátora tájékoztatta a Fidesz és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett nyári egyetem résztvevőit.

A szakember elmondta, hogy a digitális átállás Kárpátalját idén október 31-től érinti. Közölte, hogy egy hónappal előtte a magyar adásokat nézők készülékeik képernyőin figyelmeztetést láthatnak majd arról, hogy kell-e a digitális műsorok vételéhez szükséges jelátalakító set-top box készüléket vásárolniuk. Mint elmondta, a szerkezetek Magyarországon akár hétezer forintos áron is beszerezhetők, de - mint hangsúlyozta - ezek a készülékek nem alkalmasak az ukrán digitális adások vételére.

Vígh azt is elmondta, hogy tárgyalnak kárpátaljai kábeltévé-szolgáltatókkal a magyar adások továbbításáról, ám eddig még nem sikerült megállapodásra jutni, jóllehet többük csomagjában szerepelnek magyar tévéadók.

Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Állami Rádió és Televízió Társaság alelnöke a kérdéssel kapcsolatban kifejtette, hogy Ukrajnában a jelátalakító készülékek, amelyek mindkét ország digitális tévéadásainak vételére alkalmasak, több mint kétszer annyiba kerülnek, mint Magyarországon. Hozzátette: Ukrajnában is van olyan szociális program, amely a rászorulóknak készülékeket juttat, ám pénzhiány miatt a kedvezményezettek köre nagyon kicsi. Az országban 2015. június 17-én történik meg a digitális átállás.

Az ungvári szakember közölte: tudomása szerint Kárpátalján 60 kábelszolgáltató működik, ebből 14 kínál magyar - közte közszolgálati - csatornákat, illegálisan.

A határon túli magyarságnak a magyar közmédiában való megjelenését ismertetve Barlay Tamás, a Kós Károly Kollégium alelnöke, az MTVA vallási, kisebbségi és határon túli főszerkesztője elmondta, hogy a kollégiumnak sikerült számba vennie a Kárpát-medencei tudósítói hálózat alapját képező határon túli médiaműhelyeket, tudósítókat. Hozzátette: a kollégium közreműködésével országonként megszervezték a határon túli tudósítók helyi képzését a megfelelő szakmai színvonal biztosítása érdekében.

Barlay kiemelte: mind a kollégium, mind az MTVA vezetésének elszánt törekvése, hogy a határon túli tematika szervesen épüljön be a közmédia műsoraiba. Az adásokban tükröződnie kell annak, hogy a magyar nemzet egységes egészet képez - jegyezte meg.

A főszerkesztő azt is elmondta, hogy a határon túli magyar szerkesztőségek archívumai sok "kincset" rejtenek, ezért digitalizálni kell ezen anyagokat az utókornak való megőrzésük érdekében. Ugyanez vonatkozik a dokumentumfilmekre is, amelyekből idáig mintegy négyszázat sikerült felderíteni - emlékeztetett, megjegyezve, hogy a Duna Televízió hamarosan műsorsávot létesít egy részük bemutatására.

Havasi János, az MTVA határon túli különmegbízottja előadásában ismertette az MTVA létrejöttének körülményeit, működését, különös tekintettel a határon túli magyarságra. Mint elmondta, a Kárpát-medencei tudósítói hálózat kiépítése sikertörténet. Hangsúlyozta, hogy a határon túli régiók tudósítói nemcsak médiaszakemberek, hanem térségük kulturális, politikai életének, szociográfiájának, demográfiai helyzetének legjobb ismerői. A véleményük feltétlenül latba esik az MTVA elnökségének döntéshozatalában - emlékeztetett.

A digitális átállásról szólva Havasi kifejtette: a kérdés ugyan első pillantásra műszaki jellegűnek tűnik, ám a jelátalakító készülékek megvásárlása komoly anyagi terhet jelenthet sok kárpátaljai magyar számára. Nagyon rossz lenne, ha magyar emberek elveszítenék az egyetlen "köldökzsinórt", amely számukra az anyaország szellemi közegét jelentő közmédiától vágná el őket - emlékeztetett, megjegyezve, hogy megoldást kell találni a problémára, akár a Bethlen Gábor Alap és más szervezetek vagy szponzorok támogatásával. Kölcsönös érdek ugyanis, hogy a házon belül elkészült műsorok ne vesszenek el, hanem a lehető legteljesebb mértékben eljussanak azokhoz, akikről és akiknek szólnak - mutatott rá Havasi János.