Hazánkban először látható mozibemutató és kábeltévés premier egy időben
Nem kell a vészharangot kongatni, de lépni kell az oktatásban, illetve a digitális technológiák irányába és újabb szereplőket is érdemes bevonni a hazai filmterjesztésbe ahhoz, hogy a mozizás élménye sokáig megmaradjon – derült ki abból a szakmai kerekasztal beszélgetésből, amelyet filmforgalmazási és kábelszolgáltatatási szakemberek részvételével tartottak a budapesti Művész moziban.
Egyedülálló lépésre szánta rá magát az ADS Service filmforgalmazó, amely két július 5-i premierfilmjét, a Sleeping Beautyt és Az orvvadászt, a premier napján a mozi bemutató mellett a UPC videotárában is elérhetővé teszi. Szelényi Ákos és Vidámi Zoltán, az ADS Service tulajdonosai hisznek abban, hogy ezzel a kettős nyitással, kihasználva a két különböző platform előnyeit, technikai lehetőségeit még több nézőhöz juthatnak el a filmjeik. A cég képviselői szerint ma már korántsem helytálló az a nézet, hogy a különböző forgalmazási módszerek egymás piacát veszélyeztetnék. Sőt sokkal inkább igaz az, hogy a különböző környezetben és körülmények között műsorra tűzött filmek újabb és újabb közönséget érnek el.
A beszélgetés másik résztvevője, a Budapest Film Zrt. igazgatóságának elnöke, Körösvölgyi Zoltán a változtatás szükségességére hívta fel a figyelmet. A mozis filmfogyasztás ma nem egészen azt az élményt biztosítja a tömegeknek, amire a mozi eredetileg hivatott lenne: a legnagyobb, ugyanakkor évről évre egyre kisebb tömegeket kiszolgáló pláza mozik nem nyújtják a régi idők filmszínházainak közösségi élményét és nem funkcionálnak közösségi helyekként. Napjainkban a multiplex mozik szinte egyetlen, ugyanakkor megkérdőjelezhetetlen előnye az, hogy technikai adottságainak köszönhetően továbbra is képesek elvarázsolni a nézőket a vászon méretének és a hangrendszereknek köszönhetően. Velük ellentétben az összeszokott közösséget vonzó art mozik – amelyek növekvő jegyeladásokat is képesek voltak elérni az utóbbi években – viszont megadják a közösségi élményt, amelyre azonban egyelőre meglehetősen szűk réteg nyitott. Főleg azért, mert jelenleg Magyarországon nincs kultúrája a filmezésnek.
A forgalmazói paradigmaváltásra Bognár Péter, a Magyarhangya társalapítója szerint is szükség lenne. A filmes szakember többek közt a digitalizációban lát számos kihasználható lehetőséget. Ha ugyanis a filmforgalmazásra távolabbról tekintünk, a digitális technológiának mindenhol meg lehet találni a helyét: a forgalmazóknak fel kell ismerniük, hogy napjainkban a film kis túlzással csak egy darab file-t jelent, amit mindenki – a mozik, a házimozizók, a filmklubok, a bezárással fenyegetett vagy már bezárt vidéki mozik, azaz gyakorlatilag minden filmfogyasztó – egyaránt elérhet, és felhasználhat a saját rendszerein keresztül. Az egyetlen problémát a jogi akadályok jelentik. Ezek leküzdésére a világ számos országában készültek javaslatok, de általánosan elfogadott módszert eddig még senki sem talált a helyzet egyszerű megoldást kínáló kezelésére.
A jövőben meghatározóak lesznek az alternatív hordozók: a felhőben tárolt filmek, „vagy az olyan megoldások, mint a kábelszolgáltatóknál elérhető videótár” – hangsúlyozta az eseményen Tóth Mónika, a UPC VoD termékmenedzsere. Ma Magyarországon egyértelműen a legnépszerűbb kikapcsolódást a tévézés jelenti, amely a technikai fejlesztéseknek köszönhetően tökéletesen személyre szabható szórakozási nyújt. Országszerte már 270 000 előfizetője van a UPC videótár szolgáltatásának, amelynek legfőbb előnye, hogy a VoD (Video on Demand) technológia révén a nézők akkor és azt a filmet, sorozatot, vagy tévéműsort nézhetik meg tökéletes minőségben, amelyet éppen szeretnének. Nem beszélve az otthoni mozizáshoz köthető további előnyökről: a nappali kényelméről, az alacsony árról, a filmnézés megszakíthatóságról, vagy a közös családi élményről. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy a tévé kéznél van, Budapesten éppúgy, mint vidéken, ahol nem egy esetben sok – sok kilométert kellene utaznia az embernek, hogy eljusson egy moziba.
Mindemellett a mozikra szükség van, és lesz is a jövőben – fogalmazódott meg a konklúzió a beszélgetés végén. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a felnövekvő generációkat már nem lehet úgy elérni, és kiszolgálni, mint a korábbi nemzedékeket. Viszont mindenképpen szükséges, hogy ők is bekapcsolódjanak és átéljék a filmnézés, mozizás élményét. Korántsem igaz, hogy a mai fiatalok csak az ingyenes, tartalmakkal lehet megfogni. Számtalan példa van arra, hogy igenis fizetnek az olyan filmekért, zenékért és a többi kulturális érdekességért, amelyek érdeklik őket. Meg kell tehát találni azt a formát, illetve ki kell építeni azokat az infrastrukturális megoldásokat, közösségi tereket, ahol és amelyeken keresztül mindenki elmerülhet a hetedik művészet remekeiben. Azonban ez nem kizárólag forgalmazó feladat, hanem ebben a folyamatban az államnak is fontos szerepe lesz, mert meg kell újra tanítani az embereket, hogy felfedezzék maguknak ismét a minőségi filmnézés élményét.
