Magyarországon is terjed a késleltetett tévénézés

Magyarországon is terjed a késleltetett tévénézés, elmosódik a határ a televízión és az interneten nézett tartalmak között - hangoztatták egy pénteki budapesti kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója azt mondta, az Egyesült Államokban a tévézéssel töltött idő tizedét adja a késleltetett fogyasztás, "ez valamiféle plafon, e fölé nem nagyon megy ez az adat". Megjegyezte: Magyarországon ma egy százalék körüli ez a mutató.

Hozzátette, ez az opció vélhetően nem bővíti a tévézéssel töltött időt, mert a tapasztalatok szerint az egyes műsorokat az nézi meg késleltetve, akinek nem volt erre módja élőben.

Megemlítette: a többcsatornás modell magyarországi meghonosodása alapvetően alakította át a programtervezést: amikor még egyetlen csatornával működtek, az RTL Klubon nem kerülhetett főműsoridőben képernyőre olyan produkció, amelyik nem hozott garantáltan 35 százalékos közönségarányt, tematikus adóikon már pár százalékot hozó műsorok is helyet kapnak az esti sávban.

Vörös Csilla, a Nielsen ügyvezető igazgatója közölte, "nézői igény van arra, hogy szerkesztett műsorok legyenek". Szerinte a következő időszakban is a hagyományos tévékészüléken keresztül, késleltetés nélkül használja ezt a médiumot a közönség zöme.

Megjegyezte, a 104 hazai magyar nyelvű tévécsatorna mindegyikének az a feladata, hogy minden platformon elérhető legyen. Kitért arra, hogy hossz alapján van különbség a tartalomfogyasztás módjában: míg az 5-10 perces anyagokat inkább mobileszközön nézi a közönség, az ennél hosszabbakat már rendszerint tévéképernyőn.

Szabó Zoltán, az Index tartalomfejlesztési vezetője azt vetette fel, hogy a ma huszonéveseinél már "összecsúsznak a platformok". Arra is felhívta a figyelmet: ebben a korosztályban már jelentős a párhuzamos médiafogyasztás szerepe, vagyis gyakori, hogy az épp nézett tévéműsort egyből kommentálják is valamelyik közösségi oldalon.