Passzív, de digitális az átlagos magyar tévénéző

TV setA KPMG telekommunikáció és média csoportja egy 2008-as felmérését ismételte meg 2014-ben, melyben azokra a kérdésekre kereste a választ, hogyan alakultak át a médiafogyasztási szokások, illetve mennyien élnek a digitalizáció által kínált lehetőségekkel. Bebizonyosodott: mára az internet hétköznapjainkban történő folyamatos térnyerése alapvetően megváltoztatta a médiatartalmak elsődleges elérési módjait.

A válaszadók túlnyomó része, több mint a fele interneten követi a műsorokat; letölti a kiválasztott műsort az internetről, internetes streamet, videómegosztó oldalakon található videókat néz. Arra a kérdésre, hogy milyen gyakran néznek internetes tartalmakat, a kitöltők kevesebb, mint egytizede válaszolta azt, hogy soha, míg ez az arány 2008-ban még meghaladta a megkérdezettek felét. A fogyasztók tudatosabb médiafogyasztásának jele lehet, hogy a letöltés mellett az adott csatornák internetes oldalán történő műsorvisszanézés is egyre gyakoribbá válik, a kitöltők közel kétharmada él már ezzel a lehetőséggel, szemben a korábbi felmérésben jellemző, 39 százalékos arányhoz képest.

Korcsoportok szerinti bontásban jelentős különbségek láthatóak az egyes osztályok között: a 18-29 éves korosztály esetén több mint a 60 százalékuk hetente többször, akár naponta néz filmeket, műsorokat internetes streameken, videómegosztókon vagy letöltött formában, a 30-39 éveseknél a havi többszöri alkalom a legjellemzőbb, míg az idősebbeknél ez az arány jelentősen kisebb. Hasonló eltérések láthatóak a korosztályokra jellemző médiafogyasztási módok esetében is: a fiatalok körében az internetes médiakövetés a domináns, 72 százalékuk elsődlegesen ebben a formában néz műsorokat. Ezzel szemben a kérdőívet kitöltő idősebb generációknál továbbra is a tévénézés számít az elsődlegesnek, a 30-39 éves korosztályban 62 százalék, míg a 40-49 éveseknél 81 százalék ez az arány.

A felmérésből kitűnik, hogy a televízió-előfizetéssel rendelkezők aránya csökken, az Y-generációs kitöltők egyharmada már egyáltalán nem, míg a 40-49 éveseknél szinte még minden válaszadó rendelkezik előfizetéssel. Mégsem minden esetben tapasztaltunk változást a korábbi eredményekhez képest. Bár a felmérésben megkérdezettek átlagos tévénézéssel töltött ideje jelentősen elmarad az Európában egyik legmagasabbnak számító, napi 4 órát meghaladó magyar átlagtól, a kitöltők passzivitása ugyanúgy jellemző mind a három korcsoportra: műsorválasztásukban nem jelenik meg jelentős mértékben a tudatosság, kevésbé terveznek előre, és általában a megszokott pár csatorna műsorait nézik, vagy kapcsolgatnak a különböző adók között.

A digitális térnyerésnek köszönhetően elérhető funkciók ismertségével az ezekre történő előfizetések száma is nagy mértékben növekedett. Mára az előfizetők nagyobb része már rendelkezik digitális csatornacsomaggal, sőt, a televíziós előfizetés kiválasztása során – a továbbra is legfontosabbnak számító ár és a tartalmazott csatornák mellett – szempontként megjelenik az olyan digitális szolgáltatások elérhetősége, mint a műsorrögzítés vagy a videotéka igénybevételének lehetősége. Mégis, a felmérés alapján a tudatos nézői bázis nem nő, az előfizetések által kínált lehetőségek kihasználtsága viszonylag alacsony marad: a megkérdezett fogyasztók kevesebb mint negyede használja havonta vagy ennél gyakrabban a különböző digitalizáció által biztosított lehetőségeket. Bár arra a kérdésre, hogy használná-e a VoD-funkciót – mely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy kívánság szerint kiválasszon és megnézzen/meghallgasson egy videó- vagy audiotartalmat – a megkérdezettek háromnegyede igennel válaszol. Meglepő adat, hogy míg a digitális csatornacsomagok – a várakozásoknak megfelelően – a fiatalabbak között népszerűbbek, addig a VoD-funkció elterjedtsége magasabb az idősebb válaszadók esetén.

A jelenlegi médiafogyasztási preferenciák felmérése alapján a tévénézés továbbra is passzív időtöltésnek számít, mellyel szemben a fogyasztók legfontosabb elvárása a könnyed szórakoztatás nyújtása. A megkérdezetteknek csupán a fele élne azzal a lehetőséggel, hogy maga állíthassa össze a csatornacsomagját; ehhez hasonlóan, nem sokkal nagyobb arányban használnának szívesen egy olyan eszközt, melynek segítségével a reklámblokkokat át tudják ugrani. Szintén nincs jelentős változás a korábbi felméréshez képest a tekintetben, hogy bár a csatornacsomagok egyre több csatorna elérését teszik lehetővé, a megkérdezettek által rendszeresen nézett csatornák száma nem növekszik.

A tévénézéstől elvártakat jól példázzák a csatornák nézettségére vonatkozó adatok. A legnépszerűbb csatornák a kérdőívet kitöltők körében a kereskedelmi csatornák, a sportcsatornák és a közszolgálati csatornák. A kereskedelmi csatornák nézettségének részaránya csökkent, hasonlóan a 2008-ban még második legnépszerűbb közszolgálati csatornákhoz. A legnagyobb növekedés a sporttelevíziók esetén figyelhető meg, melyek mára a kereskedelmi csatornák után a legnépszerűbb adónak számítanak.

A proaktivitás hiánya megjelenik a műsorrögzítésre alkalmas készülékek használatában is. Annak ellenére, hogy a videomagnók és a DVD-felvevők mellett a digitális set top box készülékek egy része is lehetővé teszi a rögzítést, 2008-hoz képest többen, a kitöltők közel fele nem rögzít soha műsorokat. Ezzel szemben a kitöltők másik fele egyre gyakrabban, hetente többször vagy akár naponta él ezzel a lehetőséggel, melynek oka lehet a set top boxok elterjedése, azaz hogy azok közül, akik rendelkeznek ilyen készülékkel, létezik egy kisebb, aktívabb csoport, akik ki is használják a készülék által biztosított lehetőségeket.

Hasonlóan a műsorrögzítés visszaeséséhez, a DVD népszerűsége is drasztikusan csökkent, mely különösen az interneten keresztül történő filmnézéssel összehasonlítva szembetűnő. Mára a kitöltők közel kétharmada soha vagy évente maximum 1-2 alkalommal néz DVD-t, míg 2008-ban még a havi többszöri alkalom volt a legjellemzőbb. Ezzel szemben az internetről letöltött filmek nézésének, valamint az internetes streamek és videómegosztók követésének a gyakorisága a válaszadók közel felénél eléri a heti több alkalmat.

A felmérés alapján kijelenthető, hogy azon rétegnek, akire továbbra is a lineáris tévézés a jellemző, a digitalizáció elterjedése és a digitalizáció által elérhetővé tett szolgáltatások sem változtatták meg nagyban a médiafogyasztási szokásait. Alapvető változásokat – elsősorban a médiatartalmak elérésében – az internet folyamatos térnyerése okoz, mely mára jelentősen visszaszorította, egyes korcsoportok esetén átvette a televízió vezető szerepét.