Elmenekülhetnek a kereskedelmi tévék

A következő országgyűlésben kétharmadot szerzett Fidesz centralizálási lázában többek között egy médiahatósági csúcsszerv létrehozását is fontolgatja. A hírek szerint a hatóság élére Szalai Annamária, az ORTT jelenlegi fideszes delegáltja kerülne. Az ORTT elnöki székére februárban jelölt Polyák Gábor válaszolt az fn.hu média és hírközlési szabályozás átalakítással kapcsolatos kérdéseire.

A médiatörvény az egyik olyan kétharmados alapjogszabály, amelyet a Fidesz több prominense is a jelentős átalakításra váró jogszabályok közé sorolt. A törvénynek 2008 végén és tavaly áprilisban is elkészült egy új változata, mely végül nem került a parlament elé. Bár a Fidesz is támogatta az új javaslatot, végül kihátrált a módosítás mögül.

Kétharmaddal végre átmehet

A 2008 végén elkaszált változtatás egy, a sajtó működését jóval szigorúbban ellenőrző médiatestület létrehozását tartalmazta. A legutóbbi javaslat szerint pedig a közszolgálati médiumok fölött őrködő Közszolgálati Tanács (KÖT), a tulajdonosi jogokat gyakorló Tulajdonosi Vagyonkezelő Testület (TVT) és a mai ORTT helyébe lépő Nemzeti Médiahatóság Tanácsának tagjait a parlament választotta volna, a képviselők kétharmadának szavazatával.

A Fidesz-kormány vélhetően a fent említett két tervezetből is átvesz majd bizonyos elemeket. A Nemzeti Hírközlési Hatóság és az ORTT összevonása például már eddig is szerepelt az ötletek között. A legújabb forgatókönyv szerint a két hatóság összevonásával a Fidesz-kormány egy új hírközlési és média csúcsszerv létrehozását fontolgatja.

Az egyszemélyes hatóság

Polyák Gábor médiakutató szerint - akit februárban még Sólyom László államfő és Bajnai Gordon miniszterelnök közösen jelölt az ORTT elnöki posztjára - az eddigi médiatörvények tervezetei nyomán is felismerhető a politikai szándék a Nemzeti Hírközlési Hivatal és az ORTT összevonására. Mindez szakmailag indokolható is volna, mivel mára a média és a távközlés szabályozása számos ponton összeért.

Ugyanakkor a kiszivárgott hírek alapján körvonalazódó egyszemélyi döntéshozatali vezetés sem alkotmányjogilag, sem szakmailag nem igazolható, és nem is találni rá példát a világban. „Ilyen mértékű hatalomkoncentráció máshol nincs, de kétharmaddal minden, ami jelenleg nem létezik, megvalósítható. Ehhez valószínűleg az Alkotmánybíróságnak is lesz egy-két szava. Persze kérdés, hogy kik lesznek alkotmánybírák a jövőben” – véli a szakértő.

A hírközlési jogot az Európai Unió részletesen szabályozza, a tagországok hírközlési hivatalai folyamatos kapcsolatot tartanak Brüsszellel. Az egyszemélyi vezetés többek között ebből a szempontból is problémásnak mondható. A hírközlés felügyelete önmagában is sokrétű ismereteket feltételez, és a rendszeres brüsszeli jelenlét az egyszemélyi döntéshozatalban okozhat fennakadásokat.

A jelenlegi rendszer szerint az Országos Rádió és Televízió Testületébe a pártok küldenek delegáltakat. Az új tervezet megszüntetné a pártdelegált-rendszert, és csak szakmai szervezet delegáltjaiból állna az új hatóság, de létezik egy másik alternatíva is, amely egyelőre még küldötteik révén beleszólást biztosítana a pártoknak.

Egy új médiahatósági csúcsszerv felállítása esetén a szakértő szerint az sem zárható ki, hogy szakmai delegáltak fognak részt venni a hatóság munkájában, ám ez kizárólag a kormányzati szándékon, illetve annak visszafogásán múlik. Szakmai követelményeket a jelenlegi médiatörvény is előír az ORTT tagjaival szemben, ezek önmagukban nyilvánvalóan nem biztosítják a szakmai alapú és független működést.

A Fidesz médiapolitikájával kapcsolatban nem túl jó előjel, hogy a párthoz közel álló Infocenter.hu Zrt. az IKO Média Holding Zrt. felvásárlásával 31 százalékos részesedést vásárolt magának az RTL Klubot működtető Magyar RTL Zrt.-ben.

A szemléletváltás fontosabb a jogi reformnál

A médiakutató úgy véli, az ORTT intézménye nem egy szükségszerűen rossz rendszer, a törvény olyan mozgásteret biztosít az ORTT részére, ami alapján akár hiteles szakmai szerv is lehetett volna belőle. Az ORTT története azonban jól mutatja, hogy sokkal inkább szemléleti, mint jogi változtatásokra lenne szükség a média szabályozásában.

Amennyiben megfelelő színvonalú párbeszéd zajlana a testület keretein belül, és nem kiszámíthatatlan döntések és politikai alkuk uralnák, akár a jelenlegi szabályozással is jól működhetne a rendszer. Ennek az esélye persze már 1996-ban nagyjából megszűnt.

A Fidesznek mindenesetre most nagy lehetőség van a kezében, de egyelőre nem egészen világos, hogy milyen irányban fogják végrehajtani a tartalomellenőrzést, valamint a közszolgálati médiumok struktúrájának megváltoztatását. „Ha ezt most elrontják, azzal hosszú évekre lerombolhatják a távközlési és a médiapiacot” – mondta az fn.hu-nak Polyák Gábor.

Elmenekülhetnek a kereskedelmi tévék

Az MTV, a DunaTV és a Magyar Rádió összevonásáról szóló híresztelésekről a szakértő úgy nyilatkozott, hogy ez egy normális országban teljesen logikus lépés lenne, hiszen költséghatékony. Teljesen felesleges, hogy a közszolgálati médiumok szétaprózva működjenek, ráadásul az elképesztő számú felügyelő személyzet is rengeteg pénzt emészt fel feleslegesen. Nálunk azonban minden ilyen centralizáció azt a veszélyt rejti, hogy az adott intézmény még kiszolgáltatottabb, még sérülékenyebb lesz, hiszen elegendő egyetlen hatalmi központot kézben tartani.

Az Európai Unió által előirányzott audiovizuális médiaszabályozás enyhébb piaci szabályozás irányába mutat, ennek átültetésével viszont hazánk már december óta elmaradásban van. Az itthoni médiapiac a szakember szerint lassan kiürül, miközben indokolatlan közszolgálati terhekkel és műsorszolgáltatási díjakkal sújtják a megmaradt piaci szereplőket, és a kiszámíthatatlan ORTT-döntésekkel is számolniuk kell.

A médiapiac szereplői ma már az EU-ban sokkal mobilabbak, könnyen átköltöznek másik országba, ám Polyák Gábor szerint az államnak így jelentősen csökkenne a közérdekek érvényesítésével kapcsolatos mozgástere. Ebben a helyzetben minden korábbinál nagyobb szükség lenne jól működő közszolgálati médiára, a szakértő szerint azonban jelen pillanatban csoda, vagy legalábbis megfontolt szabályozás és világos finanszírozás kellene ahhoz, hogy a Magyar Televízió visszanyerje a nézettségét és a társadalmi elfogadottságát.